A savtalanítás napjainkban egyre divatosabb téma. Az interneten számos beszámoló olvasható olyan betegekről, akik lúgosító étrenddel, étrendkiegészítőkkel több évtizedes betegeskedés után hirtelen meggyógyultak és elhagyták a gyógyszereiket.
Könyvekben és weboldalakon is olvashatunk arról, hogy miután egyesek egész életükben szenvedtek súlyfeleslegüktől, a savtalanítással gond nélkül lefogytak. Aki lúgosításba kezd, szinte kivétel nélkül úgy nyilatkozik, hogy közérzete javult, energiával telítődött. Ha azonban a savtalanításnak valóban ilyen üdvös hatása van, miért nem helyeznek rá sokkal nagyobb hangsúlyt az orvosok? Miért nem lúgosító szert írnak fel nekünk gyógyszerek helyett? Csak az étrendkiegészítőket forgalmazó cégek reklámkampánya lenne a sok pozitív beszámoló? Írásunkkal ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A klasszikus orvostudomány a test sav-bázis egyensúlyát okozatként fogja fel, vagyis például megállapítja, hogy a mélyebb vagy szaporább légzés lúgosítja a szervezetet, míg például a súlyos B1 vitaminhiány savasodást okoz. Arról viszont egyetlen doktor sem beszél, hogy milyen betegségeket okozhat a savasodás. Ennek az a fő oka, hogy az orvosoknak csak arra vannak kísérleti, tapasztalati bizonyítékaik, hogy a táplálkozás, a légzés, egyes betegségek, a stressz, stb. befolyásolják testünk sav-bázis egyensúlyát, arról azonban egyelőre alig van adat, hogy a savasodás vagy a lúgosság okozhat-e betegségeket.
Az orvosok legtöbbször a vérünk pH értékét mérik, illetve erre hivatkoznak ha a savasodás kerül szóba. Vérünk ebből a szempontból is különleges nedv: ha kimozdul egy rendkívül szűk - 7,35 és 7,45 közötti - tartományból, akkor meg is hallhatunk. Viszonylag egyszerűen mérhető még a nyálunk és a vizeletünk pH értéke. Ez utóbbi pH értéke jóval szélesebb tartományban - 5-7,5 - változik. Szervezetünk ugyanis miközben igyekszik a vér, illetve testünk pH értékét semlegesen tartani, a felesleges savakat vagy lúgokat a vizelettel bocsátja ki magából.
Testünk más módszerrel is szabályozza a sav-bázis egyensúlyt: például széndioxidot bocsát ki tüdőnkön keresztül. Az enyhén savas széndioxid a szöveteink működéséhez szükséges oxigén anyagcseréjének mellékterméke, amelyet sejtjeink folyamatosan termelnek. A többi melléktermékhez hasonlóan a széndioxid is a véráramba kerül, és a vérünk elszállítja azt a tüdőkhöz, ahol kilégzésre kerül. Ha a széndioxid felgyűlik a vérünkben, például mert intenzív testmozgást végzünk, akkor a vér pH-értéke csökken, vagyis savasabbá válik. Az agy ilyenkor automatikusan fokozza légvételeink gyakoriságát és mélységét. A légzés gyorsulásával a kilélegzett széndioxid mennyisége nő, a vér lúgosabbá válik, tehát a vér pH-értéke nő. Ezzel a módszerrel a szervezet néhány percen belül képes szabályozni a vér pH-értékét.
Vannak testünkben olyan szabályzórendszerek is, amelyeknek hatása ennél lényegesen lassabban, több nap alatt jelentkezik. Ahogy említettük, vesénk a vizeleten keresztül képes a felesleges savakat és lúgokat kiválasztani, amelyek így kiürülnek a szervezetünkből. A bőrünkön keresztül az izzadsággal választódnak ki a savak. Hasnyálmirigyünk lúgot állít elő. Testünknek azokat a rendszereit, amelyek képesek a sav-bázis egyensúlyt befolyásolni, együttesen pH puffernek nevezzük. A pH puffer tehát savak vagy lúgok előállításával, vagy azok szervezetből való távozásának elősegítésével szabályozza a test sav-bázis egyensúlyát. A sav-bázis puffer fontos részét képezik a csontok, amelyekben nagy mennyiségű kalcium található. Ha szervezetünk hosszabb időn keresztül savas állapotú, a pH puffer a csontokból vonja el a kalciumot, ami előbb utóbb csontritkuláshoz (oszteoporózis) vezet.
Testünk sav-bázis egyensúlyának rendellenessége a savasodás (acidózis), illetve lúgosodás (alkalózis). Szervezetünkben az esetek többségében inkább a savasodás a jellemző, mikor is testünkben túl sok sav vagy túl kevés lúg található, amelynek eredményeképpen szerveink pH értéke csökken. A lúgosodás ezzel ellentétes folyamat, de sokkal ritkábban fordul elő. A savasodás vagy lúgosodás önmagában nem betegség, hanem szerveink működési zavarainak következményei, amely azonban jelzi, hogy valamilyen probléma áll fenn.
A cikk folytatása az Egészségügy.Info oldalon. Kattints ide!
